A l�tsz�lag �rtalmatlannak t�n� fert�z�s olyan s�lyos betegs�geket okozhat, mint az ekc�ma, az orb�nc, a nyirok- �s vissz�rgyullad�s. A k�rd�sk�rt Dr. Feny�v�ry �va b�rgy�gy�sz, kozmetol�gus, k�nny�l�zer szakorvossal - a Magyar Dermatol�giai T�rsas�g, a Klinikai Immunol�giai T�rsas�g �s az Amerikai Dermatol�giai Akad�mia (AAB) tagj�val - j�rjuk k�r�l. 

Mennyire sorolhat� a gomb�sod�s az �n. „n�pbetegs�gek” k�z�?

A b�r- �s k�r�mgomb�sod�s els�sorban civiliz�ci�s eredet� okokra vezethet� vissza, 80-90 �vvel ezel�tt teljesen ismeretlenek voltak a gomb�s eredet� megbeteged�sek. A k�rd�sre a v�laszom: egy�rtelm�en IGEN! A gomb�sod�s ma m�r egy igen elterjedt betegs�g, ez�rt ak�r n�pbetegs�gk�nt is eml�thet�, hiszen p�ld�ul Magyarorsz�g lakoss�g�nak 54%-a �let�ben legal�bb egyszer megfert�z�dik.

Hogyan szerezhet�nk gomb�s betegs�get, melyek a fert�z�s forr�sai? 

Leggyakoribb lehet�s�ge a fert�z�s elterjed�s�nek a k�z�ss�gi helyeken van, pl.:
- a tornatermek, testedz� helyek (Wellness centrumok?)
- az uszod�k,
- a piaci �rukkal val� foglalatoss�g (f�z�s)
- a homokoz�k.
Ez�rt azt javasolom mindenkinek, aki ilyen helyeken el�fordul, hogy testedz� helyeken, uszod�kban saj�t papucsban alaposan zuhanyozzon le �s t�r�lje sz�razra mag�t. F�z�s k�zben a z�lds�geket alaposan mossa le, majd ezt k�vet�en a kez�t is! A homokoz�b�l val� kij�vetel ut�ni k�zmos�s rem�lhet�leg term�szetes a kismam�knak…

Megfelel� higi�n�s k�rnyezetben, rendszeres tiszt�lkod�s mellett is megjelenhet a gomb�sod�s valakin�l?

A betegs�g term�szet�t, gyakoris�g�t, el�fordul�si hely�t ismerve, „steril k�r�lm�nyek k�z�tt �l�k” rem�nykedhetnek a fert�z�s elmarad�s�ban.

Melyek a t�netek? Mit l�t, vagy mit �rez a beteg?

Ha k�ls�leges b�rgomb�val ker�lt�nk t�rsb�rleti viszonyba /b�r: h�t, mell, felkarok, stb. vagy k�r�m/, ezek hamarosan felt�n�ek lesznek az eddigi t�netmentes b�rfel�leten �s a p�ciens az al�bbiakat tapasztalja: viszket�s, h�ml�s, a b�r pigment�ci�j�nak megv�ltoz�sa, k�rm�k elsz�nez�d�se, deform�l�d�sa, a haj t�redezetts�ge, stb.

Milyen gomb�sod�si megbeteged�seket k�l�nb�ztethet�nk meg?

F�gg�en att�l, hogy a gomb�sod�s hol jelentkezik, el�fordulhat a hajas fejb�r, a hajlatok, a k�z �s a l�b gomb�sod�sa, ismert a f�rfiak szak�llm�rgez�se, az arc �s a test k�l�nb�z� helyein felbukkan� gomb�sod�s, a sz�jzug-fert�z�s, ill. a k�r�mgomb�sod�s.

Mi a k�l�nbs�g a b�rgomba �s a k�r�mgomba k�z�tt? Fontos-e a k�l�nbs�gt�tel?

Fontos a k�l�nbs�gt�tel, hiszen a b�r j�rul�kos szerveinek alapvet� feladatai, anat�miai formul�ja miatt sz�ks�gszer� volna minden esetben a gombafajta kiteny�szt�s�re. Vannak azonban olyan gombafajt�k, amelyek alapvet�en saj�t magukra jellemz� t�netcsoportot produk�lnak, ilyenkor a prevenci�, a megel�z�s �rdek�ben a „biztosak vagyunk a diagn�zisunkban” alapj�n a megfelel� – m�r sok esetben bev�lt – ter�pi�t alkalmazzuk.

Mit takar a „napgomba”? Hogyan lehet kezelni?

Az �n. „feh�r foltok” megjelen�se f�leg a h�ton, karokon, mellkason bizony nemcsak az egyenletes barna sz�nhat�st teszi t�nkre, de gy�gy�t�sa alapvet� ig�ny kell, hogy legyen azok eset�ben, akik ezt felfedezik �nmagukon. M�g akkor is, ha maga a gy�gy�t�s folyamata ak�r t�bb szezonra sz�l. A ny�ri napf�rd�z�s barn�t� hat�sa a gomb�s fel�letekre rendszerint nem hat, �gy az �szi id�szak a „r�d�bben�s” �s a feladatmegold�s id�szaka.

V�rhat�-e az, hogy ha valakinek van a l�bujjai k�z�tt egy gomb�s megbeteged�s, akkor az �tterjed a kez�re, vagy esetleg m�shova?

Igen, ez nagyon gyakori eset. Itt van jelent�s�ge a szem�lyi hygi�nes szok�sok sokas�g�nak, a rendszeres napi tiszt�lkod�snak, a megfelel� t�r�lk�z�, harisnya, l�bbeli haszn�lat�nak!

Milyen gy�gym�dok alkalmazhat�ak a gomb�s megbeteged�sek gy�gy�t�s�ra? 

Ha kezdeti st�diumr�l van sz�, s itt mindj�rt hangs�lyozn�m a korai szakorvosi v�lem�nyez�st, akkor elegend� a k�ls�leges - �n. extern�k, - speci�lis kr�mk�sz�tm�nyek alkalmaz�sa. A nagyobb kiterjed�s� s�lyosabb f�zisban l�v� b�rfolyamatokn�l mindenk�ppen sz�ba j�n - a lehet�s�gek /egy�b t�rsbetegs�gek/ m�rlegel�se mellett - a sz�jon kereszt�l adott gy�gyszerek alkalmaz�sa is. A gomb�sod�s, mint betegs�g mag�t�l nem gy�gyul meg, kezeletlen�l egyre s�lyosabb� v�lhat, s�t megfert�zhetj�k vele az eg�szs�ges embereket, csal�dtagokat is. Fert�z�s eset�n ne saj�t gy�gym�ddal pr�b�lkozzunk, hanem forduljunk seg�ts�g�rt a b�rgy�gy�szhoz.
Ma m�r sokf�le, hat�kony, k�ls�leg (helyileg hat� ken�cs�k, kr�mek, oldatok) �s bels�leg alkalmazhat� (tablett�k, kapszul�k) gy�gyszerek �llnak a rendelkez�s�nkre. A gombaellenes szerek g�tolj�k a gombasejtek n�veked�s�t, szaporod�s�t, illetve elpuszt�tj�k azokat. A fert�z�s hely�t�l, s�lyoss�g�t�l �s kiterjed�s�t�l f�gg az, hogy elegend�-e a helyi gombaellenes kezel�s, vagy bels� kezel�s sz�ks�ges.

 Vannak-e term�szetes gy�gym�dok?

A homeop�ti�s szerekre gondolva, igen, a kezdeti st�diumban c�lszer� r�vid ideig ezekkel pr�b�lkozni.

Igaz-e, hogy a tengerv�z (s�) hat�kony a gomba legy�z�s�ben?

Miut�n egyre t�bb ember sz�m�ra ny�lik alkalom tengerparti �d�l�sekre, �rdemes �lni ezzel a lehet�s�ggel, hiszen a tengerv�z kifejezetten gy�gyhat�s� nemcsak a b�rgomb�sod�sokra, hanem sz�mos m�s b�rbetegs�gre is. /pl. pszoriasis/

Lehet-e, kell-e a k�r�mgomb�t k�ls�leg kezelni?

A legkisebb k�r�msz�n, forma, vonalazotts�g, vagy t�redezetts�g elv�ltoz�s eset�n m�g igen. Ez az els�dleges tennival�.

Van-e kapcsolat a m�k�r�m visel�se �s a gomb�s fert�z�sek k�z�tt?

Nem akarom sem n�t�rsaim, sem kozmetikus kolleg�k ellenszenv�t kiv�ltani, de minden k�r�mfed� elj�r�s hordoz mag�ban ilyen vesz�lyt. 

Vannak-e hajlamos�t� t�nyez�k, amelyek a k�r�m-, vagy a b�rgomba megjelen�s�t el�seg�tik?

A bels� szervek k�ros m�k�d�se er�sen befoly�solja a b�r, a k�r�m „k�llem�t”. Sok t�nyez�t kellene itt felsorolnom, �gy ink�bb csak n�h�ny jellemz� p�ld�t emelek ki: cukorbetegs�g, v�rszeg�nys�g, kering�si rendelleness�gek.

Dr�ga-e a gomb�s fert�z�sek kezel�se? Nem az orvosi vizitre, hanem a gy�gyszerk�lts�gekre gondolunk. T�mogatja-e a TB a gomb�sod�s elleni gy�gyszereket?

Ha pl. a k�r�melv�ltoz�s teljes szan�l�s�nak folyamat�t tekintem /ez �tlagosan h�rom h�nap, ami azonban f�gg a meglev� elv�ltoz�st�l/, bizony el�g p�nzig�nyes a ter�pia. A TB szakorvosi javaslatok alapj�n fel�rt egyes gy�gyszereket t�mogatja.

Mennyi ideig tart a kezel�s? 

Azt lehet mondani, hogy �tlagosan h�rom h�nap, de lehetnek �vek is bizonyos esetekben. Mindig hozz� kell azonban tennem, hogy b�r sok betegs�g eset�n lehet „telefonon konzult�lni”, de a b�rfolyamatokat minden esetben L�TNI KELL.

Milyen sz�v�dm�nyei lehetnek a k�l�nf�le gomb�s betegs�geknek? 

Neh�z erre r�vid v�laszt adni, hiszen hat�rozottan el kell k�l�n�teni a bels� szervek �s a „k�ltakar�n” megjelen� gomb�s folyamatokat. Tekints�k az eszt�tikai ig�ny�nket k�telez�nek! Forduljunk azonnal orvoshoz, ha b�rmilyen elv�ltoz�st tapasztalunk b�rmely b�rfel�let�nk�n, vagy k�z-, illetve l�bk�rm�nk�n, a t�bbi a szakorvos feladata.

Mit kell tenn�nk a megel�z�s �rdek�ben? Nemcsak a tiszt�lkod�sra gondolok, hanem esetleg a ruh�zkod�ssal, cip�visel�ssel kapcsolatos tan�csokra is. 

Mivel a gomba a nedvess�g t�mogat�s�val szaporodik, ez�rt az olyan ruhanem�t, amelyben fokozott az izzad�s – a testfel�lettel k�zvetlen�l �rintkez� m�anyag ruhanem�ket – lehet�leg el kell ker�lni, helyette term�szetes anyagokb�l k�sz�lt ruhadarabokat c�lszer� hordani.
A cip�t rendszeresen, lehet�leg ak�r napk�zben is c�lszer� v�ltani, s�t javasolt id�nk�nti fert�tlen�teni.
Felh�vn�m a figyelmet a konyhai tev�kenys�gek szigor� hygi�nes szab�lyainak betart�s�ra is.

Milyen szerepe lehet a pedik�r�snek a l�bgomba terjed�s�ben? Honnan tudhatjuk, ki kezeli szakszer�en a l�bunkat �s ki nem? 

A nagyfok� tisztas�gi ig�ny a pedik�r�sre fokozottan �rv�nyes. A pedik�r bizalmi k�rd�s! Csak j� referenci�val rendelkez� pedik�r�sh�z j�rjunk. Figyelj�k meg az els� alkalommal, hogy pedik�r�s�nk az eszk�zeit haszn�lat k�zben is fert�tlen�ti-e, mindig tiszta text�li�t haszn�l-e. A k�r�m�gy tiszteletben tart�sa, az �szrevett elv�ltoz�sokra val� figyelem felh�v�s, a rendszeres �pol�s, ezek a megb�zhat� pedik�r�s jellemz�i.

Vannak-e olyan megel�z� „szerek”, amelyet azoknak aj�nl, - term�szetesen a m�rkan�v eml�t�se n�lk�l, hogy a rekl�moz�s b�n�be ne ess�nk -, akik napi sok-sok �r�t is k�nytelenek rendszeresen mondjuk z�rt cip�ben vagy ruh�zatban elt�lteni?

Sajn�lattal kell meg�llap�tani, hogy a ruhanem�- �s cip�v�lt�s ma m�r egyre kevesebb munkahelyen k�telez� elv�r�s. Pedig ez az alapja mindennek. Csak egy gyakori p�lda: hogyan lehet „b�ntetlen�l”, k�vetkezm�nyek n�lk�l napi nyolc-t�z �r�t papucsban let�lteni?

Forr�s: MyPIN